Sors, életút, karma és szabad akarat

2009. április 17. Írta: Huszti Sándor

Mi a sorsom? Mi az életutam? Hogyan tudom elvégezni az életfeladatomat? Hogyan segít vagy akadályoz a karma?

Sors, életút, karma és szabad akarat

Ezek a kérdések megjelennek minden Önmagát kereső emberben és ha megtaláljuk rájuk a pontos válaszokat, akkor máris sokkal biztosabban tudjuk élni az életünket! Nem mindegy ugyanis, hogy én irányítom az életemet, vagy az életem irányít engem?! Ha a sorsnak mindenre kiterjedő eleve elrendeltsége van, akkor teljesen felesleges bármin is erőlködnöm, úgyis az lesz, aminek lennie kell!

Ha viszont én irányítok, akkor miért beszélünk sorsról, végzetről, elrendeltetésről? Ezek csak a gyenge és lusta emberek érvei lennének, hogy megmagyarázzák a tétlenségüket?

Hogy világosan lássunk ebben a szövevényben, érdemes lenne először meghatároznunk, hogy mely fogalom alatt pontosan mit is értünk!


Számomra:

  • A sors, az egy előre meghatározott események sora.
  • Életút - az a javasolt, "megálmodott" út, amelyen a lelki fejlődésünk érdekében jó lenne végigmennünk, de az egonk ezt sokszor nem akarja!
  • Karma - az a törvény, intelligencia, amely minden szándékunkat visszajelzi számunkra, hogy tanulhassunk belőle.
  • Szabad akarat, amellyel mindenki rendelkezik, és Ő dönti el, hogy mit akar! Vagyis akarni, dönteni bármit lehet, - hogy azt meg tudod-e valósítani, az már egy másik kérdés.

Ezek összessége hat és működik egyszerre egy ember életében.Azonban ezek között van egy alá - felé rendeltségi viszony, ami meghatározza, hogy melyiknek van ráhatása a másikra. Így ha ellentétes erők mozognának, akkor azok nem kezdenek el küzdeni egymással (ahogy az ember szokta), hanem a magasabb rendű erő érvényesül, az alacsonyabb rendű pedig alulmarad.

  • Van egy sorsunk, amely eseményeit kötelező megélni, mert ezzel kapcsolódunk az Univerzum sorsához, ez tartja össze a rendszert és vezet a végkifejlet felé.
  • Ezen belül, a lelkünk minden leszületés előtt kitalál egy életutat, hogy azon végigmenve, olyan dolgokat éljünk meg és lehetőleg tudatosítsunk is, amelyek a lelki-spirituális fejlődésünkhöz szükségesek.
  • Viszont az egonk a maga akaratával bármit tehet, akár ellene is mehet ezeknek a javasolt utaknak, küzdhet a sorsa ellen, de akkor elbukik!
  • És ezért van a karma, mint a nagy tanító, aki mindent visszajelez, hogy jól tettük, vagy nem jól tettük! Ha tanulunk a hatásaiból, akkor hamarabb ráérzünk az életünk útjára.

Ha valaki hajlandó tanulni, az azt jelenti, hogy befogadja a karma hatásait, az intő vagy dicsérő jeleket, így Ő hamarabb észreveszi a visszajelzéseket. Ha az ember nem akarja észrevenni ezeket a jeleket, akkor azok egyre nagyobb erővel jönnek felé, hogy végre tudomásul vegye őket. Először csak kopogtatnak, majd döngetik az ajtót, végül beszakítják az ego ellenállását. Amit ilyenkor kap, vagy elveszít, azt már nem tudja figyelmen kívül hagyni az illető.

Sajnos, sokan csak ezeket az erőteljes jeleket veszik észre, azért olyan ijesztő számukra a karma hatása! Pedig kezdetben a karma is finoman jelez, csak figyelni kellene rá!

A sors így irányít: "Aminek meg kell történnie, az meg is fog történni!"

Az életútnak ez az üzenete: "Ha az ember a saját útján jár, akkor kiegyensúlyozott."

Az egónak van szabad akarata: "Mindent szabad Néktek, de nem minden hasznos!"

A karma így tanít: "Jó tett helyébe jót várj! Rossz tett helyébe rosszat várj!"

Ezek az erők mind jelen vannak, egyszerre hatnak, egymással összefüggnek és mi lavírozunk közöttük.

Ezért a tudatos ember:

  • Nem küzd a sorsa ellen,
  • keresi és követi az életútját,
  • a szabad akaratát arra használja, hogy megvalósítsa ezt az élettervet, és
  • tanul a karma üzeneteiből, hogy még tökéletesebben végezhesse a dolgát!

kezdőlap kapcsolat oldaltérkép rss